Vita az AI-vagyon szétosztásáról: hogyan osztozhatnának az amerikaiak a nyereségen
Az amerikai politikusok és szakértők között egyre intenzívebb vita folyik arról, hogyan lehetne az amerikai közönséget részesíteni a mesterséges intelligencia által generált billió dolláros gazdasági értékből. A nyilvánosság azonban egyre szkeptikusabb az AI-fejlesztésekkel szemben.
Bernie Sanders nemrégiben javasolta, hogy a közönség tulajdonosa legyen a mesterséges intelligencia felének, amely jól tükrözi a közgazdászok, technológiai kutatók és politikai döntéshozók között erősödő vitát. Bár a javaslat közeli megvalósítása valószínűtlen, a kérdés egyre fontosabbá válik, mivel az amerikai munkavállalók többsége szerint a vállalatok felelősségre vonhatóságát szigorítani kellene egy AI-szuverén alapítványon keresztül.
A közönség azonban egyre negatívabban viszonyul az AI-fejlesztésekhez. Egy friss Emerson College-felmérés szerint az amerikaiak mindössze 27 százaléka támogatja adatközpontok építését közösségei közelében, míg 63 százalék ellene van. Ez jelentős változás az egy évvel korábbi 33 százalékos támogatottsághoz képest. Sok amerikai úgy érzi, hogy az AI-fejlesztésből nem profitál, csak veszít.
A szakértők között több megoldási javaslat is felmerült. Jaron Lanier, a Microsoft Research tudósa az úgynevezett »adatméltóság« modelljét támogatja, ahol az emberek kompenzációt kapnának az AI-rendszerek létrehozásához nyújtott információikért és hozzájárulásukért. Raul Castro Fernandez chicagói számítástudós szerint a leghatékonyabb megoldás nem az adóztatás, hanem az emberi hozzájáruláshoz kötött kompenzációs rendszer lenne, amely a zenei jogdíjak rendszeréhez hasonlítana.
Azonban kutatók figyelmeztetnek, hogy az egyéni adatok értékelése rendkívül szubjektív lehet. Nicholas Vincent és Brent Hecht 2023-as tanulmánya szerint a kisebb tervezési döntések is jelentősen megváltoztathatják az adatértékek elosztását, ami komoly kockázatot jelent az olyan rendszereknek, amelyek az adatok értékét kifizetésekhez kötik.