Szingapúri fiatalok többszörös jövedelemforrásra szorulnak az MI-korszakban

Szingapúr gazdaságában az elmúlt negyedévben 5,7 százalékos GDP-növekedés és gyengébb inflációs adat mellett a fiatal munkavállalók körében erősödik az aggodalom az AI-technológia munkaerőpiaci hatásai miatt. A város-állam gazdasága erősen függő a pénzügyi szektortól és fehérgalléros munkáktól, amelyeket az MI leginkább képes átalakítani. A január végén készült Randstad-felmérés szerint a szingapúri munkavállalók közel harmada érzi szükségesnek, hogy teljes munkaidő mellett szabadúszó vagy egyéb jövedelemforrásból éljen, mivel az élet költsége folyamatosan nő.

A munkaerőpiaci helyzetet súlyosbítja, hogy a munkanélküliség az első negyedévben emelkedett, a felmondások pedig csaknem három év csúcsára értek. Az RHB Bank közgazdásza szerint egyes vállalatok óvatosabbak a felvételben a bizonytalan globális kilátások miatt, és több multinacionális cég – köztük az H&M és a Gardenia – már áthelyezte szingapúri operációjának részét Malajziába a költségek csökkentése érdekében.

A fiatalok közvetlenül szembesülnek az MI-fenyegetéssel: egy 24 éves marketinges például azután indított otthoni kávézót, hogy látta, hogyan helyettesítik az AI-eszközök az emberi munkát a tartalomkészítésben. Egy 27 éves magánbefektetési szakember pedig Pokémon-kártyák kereskedelmét vette fel mellékfoglalkozásként. Mindketten havi 500 szingapúri dollár körüli mellékjövedelmet szereznek, amely »biztonsági hálóként« működik.

Bár Szingapúr a régió legfelkészültebb gazdaságának számít az MI-re – a kormány képzési programokat indított a munkavállalók felkészítésére – a szakértők szerint ez nem szünteti meg a bizonytalanságot. A Szingapúri Szociális Tudományok Egyetem közgazdásza szerint senki sem tudja megjósolni, hogy a vállalatok végül hogyan alkalmazzák az MI-t, és mely munkakörök alakulnak át.