Németország technológiai lemaradását erkölcsi győzelemként értékesíti

A német médiavállalatok és politikai vezetés egyre szigorúbb álláspontot foglalnak el a mesterséges intelligenciával szemben. A Der Spiegel például teljesen kitiltotta az AI-használatot szerkesztőségéből, az etika és emberközpontúság jegyében. Ez a tendencia azonban nem elszigetelt: a német kulturális elit széles körben elutasítja az új technológiákat, és ezt erkölcsi felsőbbrendűségként értékesíti.

Ezzel szemben az amerikai és brit technológiai cégek diametrálisan ellentétes stratégiát követnek. Az IBM arra ösztönzi 270 ezer alkalmazottját, hogy tanulmányozza és intenzíven használja az AI-t. Az Nvidia vezetője aggódik, ha mérnökei nem fogyasztanak elég AI-tokeneket, az Amazon pedig numerikus célokat szab az AI-eszközök alkalmazásához. A Shopify még arra is kötelezte csapatait, hogy bizonyítsák: az AI nem tudja jobban elvégezni az adott feladatot, mielőtt új munkaerőt kérnek.

A cikk szerint Németország játékállása a globális technológiai versenyben nem javult: »az első félidőben vesztettünk, a második félidőben pedig hátrányban vagyunk«. Az új helyzet azonban az, hogy a lemaradást erkölcsi győzelemként mutatják be. Az amerikai technológiacégek minden újítása állítólag Európa morális felsőbbrendűségét bizonyítja.

A szabályozási szint is hasonló irányba mozdul: az Európai Bizottság nem az innovációra, hanem az amerikai internetcégek megbüntetésére összpontosít. Az elemzés szerint ez a megközelítés szürreális: az AI-technológiát egyszerre használják fel az AI-szövegek felderítésére, és egyszerre ítélik el annak használatát.

A szerző szerint a német »Kreidezeit« – a kréta kora – visszatérésének szándéka véglegesen lehetetlenné teszi a felzárkózást. Amíg az USA és Anglia cégei a munkaerő AI-képzésére és intenzív alkalmazásra összpontosítanak, addig Németország és Európa regulációs gátakat épít. Ez a stratégiai különbség a technológiai szakadék véglegessé válásához vezethet.