NoézisMI-hírek magyarul
Társadalom · FOCUS online

Németország felfedezi a szakképzés értékét – váratlan boom az iparban

Németországban az első félévben 4,9 százalékkal nőtt a kézműipari tanapprenticeship-szerződések száma, ami már a negyedik év az emelkedő tendenciában. A fejlemény rávilágít arra, hogy az ország végre egyenrangúként kezdi kezelni a szakképzést és az egyetemi tanulmányokat.

Németország gazdasági stagnációja ellenére egyre több fiatal választja a kézműipari képzést. Az első félévi 67 800 új tanapprenticeship-szerződés a korábbi év azonos időszakához képest 4,9 százalékos növekedést jelent. A Német Kézműipari Szövetség (ZDH) vezetője, Jörg Dittrich szerint a növekedés mögött tudatos döntések állnak: az AI-ról szóló diskurzus, jobb karrierlehetőségek, sikeres toborzási kampányok és az ipari képzési helyek csökkenése egyaránt szerepet játszanak.

A fejlemény egy mélyebb kérdést vet fel: megváltozott-e Németország a szakképzésről alkotott képe? Évtizedeken keresztül az egyetemi végzettség számított az egyetlen biztos útnak a társadalmi felemelkedéshez, miközben a duális képzés presztízse csökkent. Az Német Szövetségi Szakképzési Intézet szerint sok fiatal számára a szakképzés az egyetem után csak második választás. Ezzel szemben Svájc és Ausztria már évtizedek óta egyenrangúként kezelik a két képzési utat.

A ZDH most azt követeli, hogy a törvényben rögzítsék a szakképzés és az akadémiai képzés egyenértékűségét. Németország ugyanis hatalmas szükséglettel néz szembe: százezer további szakember kell az energiafordulóhoz, lakásépítéshez, infrastruktúra-modernizáláshoz és az ipar digitalizálásához. Ahogy a gazdaság egyre digitálisabbá válik, annál nyilvánvalóbbá lesz azok értéke, akik a digitális terveket valós projektekké alakítják.

A német oktatáskutatók már támogatják ezt az álláspontot. Az Intézet vezetője, Friedrich Hubert Esser szerint az egyenértékűség jogi rögzítése erős jelzés lenne a fiatal generáció felé. A szakértők azt hangsúlyozzák, hogy nem arról van szó, hogy kevesebb akademikust képezzenek, hanem hogy az átmenetet könnyítsék meg a képzési utak között. Míg Németország most kezd ezzel a kérdéssel foglalkozni, Svájc és Ausztria már régóta megoldotta.

Forrás: FOCUS online