Németország adatközpontok: átláthatóság helyett titok

A német szövetségi kormány 2025 márciusában adatközpont-stratégiát fogadott el, amely a számítási kapacitások megduplázódását, az AI-kapacitások pedig megháromszorozódását tűzte ki 2030-ig. Az új adatközpontok helyeit azonban Németországban nem rögzítik vagy nem teszik nyilvánossá központilag. A »Heiße Luft« (Forró levegő) projekt ezt kívánta megváltoztatni: egy fizikus, Tiziana von Witzleben kezdeményezésére interaktív térképet hoztak létre, amely az adatközpont-bővítés átláthatóságát biztosítja. Az AlgorithmWatch, a FragDenStaat és a Leitmotiv szervezetekkel együttműködve az anonimtörvényszékek közreműködésével gyűjtöttek adatokat, így 120 tervezett projektet azonosítottak.

Az adatközpontok jelentős környezeti és infrastrukturális terhelést jelentenek. 2022-ben Németország adatközpontjai körülbelül 18 milliárd kilowattórát fogyasztottak – több mint Berlin teljes éves áramfogyasztása. A kutatás szerint az új létesítmények közül sok olyan területeken épülne, ahol alapvízstressz tapasztalható. Az energiaellátás biztosítása érdekében új gázerőművek és transzformátorok építésére lehet szükség, az operátorok azonban nem nyilvánosítják a hűtéstechnológia típusát, amely kritikus a tényleges vízfogyasztás meghatározásához.

Adatbiztonsági és szuverenitási aggályok is felmerülnek. Az IT-kapacitások fele amerikai nagytechcégek (Meta, Amazon, Google) használatára kerülne, amely potenciálisan az amerikai Cloud Act alá esne – ez azt jelenti, hogy az amerikai hatóságok bizonyos feltételek mellett hozzáférhetnek az adatokhoz, még akkor is, ha a szerverek fizikailag Németországban vagy az EU-ban találhatók. A kutatók szerint a kommunák gyakran tudatosan késően vagy hiányosan kapnak tájékoztatást az építkezésekről, és az ellenállás növekedésének jeleit mutatják az amerikai precedensek alapján.