Németország adatközpontjainak bővítése: 120 projekt feltérképezve

A német szövetségi kormány márciusban adatközpont-stratégiát fogadott el, amelynek célja a számítási kapacitások megduplázása 2030-ig, az AI-kapacitások pedig meghétszerezése. Azonban az új adatközpontok helyét Németországban nem rögzítik vagy nem teszik nyilvánossá központilag. A »Heiße Luft« (Forró levegő) projekt ezt kívánja megváltoztatni: az interaktív térképen már 120 tervezett projekt látható, amelyek között számos nagy felhőszolgáltatás (hyperscaler) is van, amelyek városokkal egyenértékű áram- és vízfogyasztást igényelnek. A kutatást egy fizikus, Tiziana von Witzleben indította el, és az AlgorithmWatch, a FragDenStaat és a Leitmotiv szervezetek támogatják.

A kutatók szerint a német adatközpont-piac rendkívül átlátszatlan, az adatok gyakran csak jelentős erőfeszítéssel szerezhetők meg. Az adatközpontok üzemeltetői nem közölnek részleteket a használt hűtéstechnológiáról, így a tényleges vízfogyasztás nehezen becsülhető. Az áramellátás biztosítása érdekében részben új gázerőművek és transzformátorok építésére van szükség. 2022-ben az adatközpontok Németországban körülbelül 18 milliárd kilowattórát fogyasztottak – ez több, mint Berlin teljes áramfogyasztása.

A tervezett adatközpontok fele amerikai nagy technológiai vállalatokat fog szolgálni, amely adatbiztonsági aggályokat vet fel. Az amerikai Cloud Act értelmében az amerikai hatóságok bizonyos feltételek mellett hozzáférhetnek az adatokhoz, még akkor is, ha a szerverek fizikailag Németországban vagy az EU-ban helyezkednek el. A FragDenStaat klimareferense, Joschi Wolf szerint a szövetségi kormánynak nincs megbízható áttekintése a fejlődésről, és a kutatási eredmények részben jelentősen meghaladják az elérhető hivatalos tervezési adatokat.