Miért szeretjük nézni a robotok bukdácsolását
A pekingi Humanoid Games során virálissá vált a robotok bukása és kudarca, amely azonban nem a technológia kudarcát, hanem a gépek emberivé válását jelzi – a kutatások szerint a hibázó robotok szimpatikusabbak és kevésbé fenyegetőek.
A augusztus végén Pekingben megrendezett Humanoid Games során a robotok számos bukása és kudarca vált virális tartalommá: szprinterek falnak ütköztek, bokszolók nem találták meg egymást a ringben, és a »focimeccs« főként lassított összecsapásokból állt. A közönség számára ezek a pillanatok slapstick komédiához hasonlítottak, amely az ősi emberi humor egyik alapvető elemét – a bukást – használta fel.
A pszichológiai kutatások szerint azonban mélyebb folyamat zajlik: az úgynevezett »pratfall-effektus« azt mutatja, hogy az emberek szimpatikusabbnak és kevésbé fenyegetőnek találják a hibázó robotokat. A Salzburgi Egyetem kutatói 2017-ben azt találták, hogy az emberek szignifikánsan jobban preferálják a kisebb hibákat elkövetők robotokkal való interakciót a hibátlanokkal szemben. A hibázó gépek emberivé válnak: az emberek empátiát éreznek irántuk, és hajlamosabbak antropomorfizálni őket.
A Humanoid Games egyik virális sztárja a »félénk robot« volt, amely furcsa járásmódja miatt szociális szorongásnak tűnt a nézőknek, pedig valójában fizikai hűtési és egyensúlyozási mechanizmus volt. Az Ultimate Bots alapítója, Xenia Bulatov szerint a nyilvános kudarcok valójában jó PR a robotikai iparnak: míg a katonai alkalmazásoknál nem szeretnék megmutatni a hibákat, a széles közönség számára ezek a pillanatok bizonyítják, hogy a humanoid robotok nem jelentenek azonnali veszélyt.
Forrás: Slate Magazine — „I Loved Watching These Robots Fall on Their Faces. Then I Realized What Was Actually Happening to Me. - Slate Magazine”
Ez az összefoglaló a fenti forrás alapján, mesterséges intelligenciával készült. Szerkesztőségi ellenőrzésen nem esett át; a részletekért olvasd el az eredeti cikket.