Mesterséges intelligencia a kiadói világban: 2,4 millió dolláros AI-regény felbolygatta az iparágat

Jerry Falade első szerző bűnügyi regénye »Call Me, I'll Hide the Body« címmel 14 kiadó közötti aukción nyert 2,4 millió dolláros szerződést, ám a kiadó és az ügynök azt követően elállt a megállapodástól, miután felmerült a gyanú, hogy az írást mesterséges intelligencia segítségével készítette. Falade tagadta a vádakat és diszkriminációval vádolta meg a kiadót.

A történet rávilágít egy mélyebb kérdésre: mit értünk irodalmi kreativitáson, és valóban számít-e, hogy ember vagy AI írta-e az általunk olvasott könyveket? Az iparág vezető szereplői, köztük a Minotaur kiadó, korábban »hihetetlen kéziratnak« nevezték az írást, amely »lenyűgözte« őket. Ha az AI olyan minőségű szövegeket tud létrehozni, amelyeket az iparág szakemberei nem tudnak megkülönböztetni az emberi munkától, az alapvető kérdéseket vet fel az értékelésről.

A cikk szerzője, egy irodalmi fikciót író szerző, nem kifejezetten aggódik az AI-szerzőségű könyvek lehetőségén. Rámutat, hogy más szerzők már nyíltan használtak AI-eszközöket: Stephen Marche »Death of an Author« című novellája »együttműködésben« készült AI-val, Sheila Heti pedig közzétette interakcióit az Alice nevű AI-val. Az irodalmi világ sokkal inkább az »átverésből« fakadó sokk miatt felbolygott, mint az etikai vagy jogi kérdésektől.

A Falade-eset már a harmadik eset egy év alatt, amely AI-szerzőségre utal, ami azt jelenti, hogy számos AI-írás már észrevétlenül passou végig a kiadók szűrőin. Az irodalmi közösség számára az AI-regények szentségtelen lehet, de az igazság az, hogy ezek a könyvek már nem mennek el sehova. A könyvek kettős életet élnek: egyszerre műalkotások és fogyasztási cikkek, és az AI-szerzőség kérdése végül az olvasók ízlésének és a piac döntésének függvénye.