Kína szigorítja az AI-munkanélküliség elleni védelmet
Kínában az AI-technológia már jelentős jövedelemcsökkenést okoz a taxisofőrök és szabadúsz kreatívok körében. A pekingi kormányzat azonban most átgondolja stratégiáját, és a korábban támogatott AI-fejlesztés helyett a munkavállalók védelme felé fordít.
Az AI-technológia Kínában már érzékelhető gazdasági hatásokat gyakorol. A taxisofőrök és szabadúsz munkavállalók jövedelme az autonóm járművek és AI-eszközök terjedésével 40 százalékkal csökkent. A wuhani taxisofőrök 2024-ben nyilvánosan tiltakoztak az autonóm taxik ellen – ritka lépés az olyan országban, ahol az állami kritika nem szokásos.
A pekingi kormányzat álláspontja azonban változóban van. A Workers' Daily államközeli újság szerint az AI-korszakban az »új kihívások« előtt állnak a munkavállalói jogok, és figyelmeztet a »hagyományos foglalkoztatási szabályok és az AI-technológia fejlődése közötti összeütközésre«. Technológiai elemzők szerint a kormányzat »nagy hangulati fordulat« után most az »emberközpontú megközelítésre« helyezi a hangsúlyt.
A kínai hatóságok már konkrét lépéseket is tesznek. A pekingi közigazgatás képviselője szerint az állam »nagy figyelmet« fordít az AI által okozott társadalmi problémákra és etikai kérdésekre. A kínai bíróságok már olyan ítéleteket hoztak, amelyek megtiltják az AI-alapú elbocsátásokat és kártérítést ítélnek meg az érintetteknek.
A szabadúsz kreatívok is súlyosan érintettek. A kameraman Tian Zemin honorárja 2019 óta 60 százalékkal csökkent, mivel a deepfake-technológia gyorsan fejlődik. A Bytedance nemrégiben kiadott Seedance 2.5 videóeszköze hiperreális AI-videók létrehozására képes.
Az elemzők szerint Kína jobban tudná kezelni az AI-munkanélküliség következményeit, mint más országok, mivel a kormányzat jelentős befolyást gyakorol a magánsektorra és például foglalkoztatási kvótákat írhat elő. Az Egyesült Államokban ezzel szemben az AI-alapú elbocsátások aránya az év első felében 1 százalékról 31 százalékra nőtt, és a munkavállalók jogi védelme hiányzik.