Kína kettős stratégiája: mesterséges intelligencia fejlesztés és munkahelyteremtés
Kína a mesterséges intelligencia szuperhatalom felé törekszik, miközben a technológia munkaerőpiaci hatásait igyekszik kontrollálni. Peking állami irányítással próbálja összeegyeztetni az AI-fejlesztést a társadalmi stabilitás megőrzésével.
Xi Jinping kínai államfő a sanghaji Világmesterséges Intelligencia Konferencián az AI-technológia szélesebb körű hozzáférhetőségét és szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta. Kína a munkaerőpiacon már jelentős automatizációs tapasztalatokkal rendelkezik: autonóm taxik és szállítójárművek közlekednek a városokban, az ország a világon a legtöbb ipari robottal rendelkezik, és szolgáltatórobotok dolgoznak szállodákban és éttermekben.
A pekingi vezetés azonban komoly társadalmi kockázatot lát az AI-forradalom munkahelyeket felszámoló hatásában. Figyelmeztetésül szolgálhat a wuhani eset: amikor a Baidu robotaxi-szolgáltatása egy gyalogost gázolt el, a közösségi médiában országos szintű vita bontakozott ki az autonóm járművek biztonságáról és a taxisofőrök munkahelyeinek veszélyéről. A kormány számára különösen aggasztó a magas fiatalok munkanélküliségi rátája – a munkanélküli fiatalok 70 százaléka egyetemi végzettségű, ami potenciális társadalmi feszültséget hordoz.
A Kommunista Párt az aktuális ötéves tervben vállalta, hogy »átfogóan kezeli« az AI munkahelyekre gyakorolt hatásait. Az intézkedések között szerepel új AI-kapcsolódó munkahelyek fejlesztése, célzott foglalkoztatási támogatás, munkanélküliségi biztosítás az elbocsátott munkavállalók számára, valamint szakmai továbbképzés. A kormány erős nyomást gyakorol a vállalatokra az AI-miatti elbocsátások megakadályozása érdekében – áprilisban egy bíróság jogellenesnek ítélte egy technológiai cég AI-szoftverrel helyettesített alkalmazottjának elbocsátását.
Kína stratégiája azonban nem követhető modell a nyugati demokráciák számára, mivel az állami irányításon alapul. Ezzel szemben India az AI-t elsősorban gazdasági növekedés és új munkahelyek teremtésének eszközeként kezeli, jelentős beruházásokat végez adatközpontokba, hogy hosszú távon új foglalkoztatási lehetőségeket hozzon létre.
Forrás: ORF — „Arbeitsmarkt: Chinas zweigleisige KI-Strategie - ORF”
Ez az összefoglaló a fenti forrás alapján, mesterséges intelligenciával készült. Szerkesztőségi ellenőrzésen nem esett át; a részletekért olvasd el az eredeti cikket.