Kína: az MI már ma elvenné a munkákat – taxisofőrök és kreatívok már érzik
Kínában az MI-technológia robbanásszerű terjedése már most fenyegeti a munkavállalók megélhetését. A robotaxik és az MI-szoftverek helyettesítik a taxisofőröket és a filmipari szakembereket egy egyre törékennyé váló munkapiacon.
Kína példátlan ütemben vezeti be az MI-technológiát, amely a munkaerőpiacon már most társadalmi feszültségeket okoz. Wuhanban a Baidu robotaxi-flottája (Apollo Go) 2022 óta 40 százalékkal csökkentette a hagyományos taxisofőrök bevételeit. A 2024-ben történt tiltakozások ellenére – amelyeket a hatóságok gyorsan cenzúráztak – a kormányzat továbbra is támogatja az automatizációt.
A munkaerőpiaci helyzet kritikus: Kínában a rugalmas foglalkoztatásban dolgozók száma 2019-ben 160 millióról idén 320 millióra nőtt, ami a munkaerő 44 százaléka. A korábbi nagy iparágak (ingatlan, oktatás) összeomlása miatt sokan kénytelenek voltak az alkalmi munkavégzésre fordulni.
A fehérgalléros munkavállalók is érintettek: a filmipari szakemberek, például a cinematográfusok 40 százalékkal alacsonyabb díjakat kapnak, mint 2019-ben. Az MI-szoftverek már képesek meggyőző digitális klónokat létrehozni, ami a kreatív iparban is helyettesítést jelent.
A kormányzat azonban változó álláspontot mutat. A Munkások Napi újság figyelmeztetett az »új kihívásokra« az MI korában, és a hatóságok »az MI-fejlesztés foglalkoztatási hatásainak kezelésére« tett ígéretet. Az elemzők szerint a DeepSeek sikere után Peking »pro-MI« politikájából »emberközpontú megközelítés« felé tolódott el a hangsúly.