Ki profitál valóban a mesterséges intelligencia boom-jából?
Bár a technológiai vezetők a mesterséges intelligencia által létrehozott hatalmas vagyon újraelosztásáról beszélnek, a szakértők szerint ezek a forgatókönyvek még messze vannak a valóságtól. A valódi kérdés nem az újraelosztás, hanem a széles körű hozzáférés és a verseny megőrzése.
Az AI-fejlesztésben részt vevő vezetők, köztük Elon Musk és a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia olyan mértékű gazdagságot fog termelni, amely szükségessé teszi az állami újraelosztást. Azonban Carl Benedikt Frey oxfordi közgazdász szerint jelenleg nincs kimutatható hatása az AI-nak a munkaerőpiacra, és az újraelosztási intézkedések bevezetése korai lenne.
A szerzők több feltételt azonosítanak, amelyeknek teljesülniük kellene ahhoz, hogy az AI valóban megbontsa a jelenlegi gazdasági rendszert. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az AI képes legyen az összes emberi munkát helyettesíteni – ami azonban messze nem biztos. Emellett kérdéses, hogy az AI-cégek valóban olyan nagy nyereséget érnek-e el, mint azt a tőzsdei értékelések sugallják, hiszen jelenleg sok AI-vállalat veszteséges.
A gazdasági érték eloszlása is bizonytalan: az AI-fejlesztő cégek, az alkalmazó vállalatok, vagy az infrastruktúra-szolgáltatók (adatközpontok, energiaszolgáltatók, chipgyártók) profitálnak-e a legtöbbet? Dél-Korea példája mutatja, hogy az értékek nem feltétlenül az akcionáriusoknál maradnak: a chipgyártók hatalmas nyereséget értek el az AI-kereslet miatt, de az alkalmazottak sztrájkjai révén jelentős bónuszokat (akár 340 ezer eurót) szereztek.
Monika Schnitzer, a német gazdasági tanácsadók vezetője szerint a kulcs nem az újraelosztásban rejlik, hanem abban, hogy az AI technológia széles körben elérhető maradjon. Ha az AI-használat költségei alacsonyak, sok vállalat és magánszemély profitálhat a termelékenységi nyereségekből. Schnitzer szerint a versenyképes piacpolitika fontosabb, mint az új adók bevezetése, mivel az AI-monopólium kialakulása jelenti a valódi veszélyt.
A német állam számára az aktienrente (részvénypenzió) bevezetése lehet az egyik legjobb felkészülés az AI-korszakra, amely biztosítaná, hogy a széles társadalmi rétegek részesedjenek az AI-ból származó gazdasági nyereségekből.