KI-ETF csapda: mit kell tudni a mesterséges intelligencia alapú befektetésekről

A mesterséges intelligencia a tőzsdén is egyre fontosabb szerepet játszik, különösen a ChatGPT, Gemini és Perplexity megjelenése óta. Az olyan technológiai óriások, mint az Amazon, Alphabet és Microsoft, valamint a chipgyártók, például az Nvidia, a legfontosabb tőzsdei KI-cégek közé tartoznak. Azonban a KI-ETF-alapok összetétele nagyon eltérő lehet, ami jelentős teljesítménybeli különbségekhez vezethet.

A Stiftung Warentest konkrét példával szemlélteti a problémát: egy infrastruktúra-ETF egy év alatt 108,2 százalékos értéknövekedést ért el, míg egy másik, az alkalmazások és adaptáció fókuszú alap csak 4,4 százalékot. Az első alap olyan »ásó eladókat« tartalmaz, mint a TSMC, AMD, Nvidia és Amazon, amelyek a KI-boom során jelentős nyereséget hoztak. A másik alap viszont olyan cégeket részesít előnyben, mint az Abbott Laboratories, Bristol Myers Squibb és az Adobe, amelyek az elmúlt három évben körülbelül 50 százalékot veszítettek értékükből.

A szakértők azt tanácsolják, hogy a befektetők az ETF-alapok vásárlása előtt alaposan tanulmányozzák az egyes részvények összetételét. Fontos megjegyezni, hogy az olyan tiszta KI-cégek, mint az OpenAI vagy az Anthropic még nem jegyzetesek a tőzsdén, így csak közvetetten lehet rájuk befektetni a Microsoft vagy más partnerek által. A kölcsönös ügyfél- és befektetői kapcsolatok azonban megnövelik a kockázatokat: ha jól megy, mindenki aránytalanul sokat nyer, de ha a vevők elmaradnak, az is aránytalanul nagy veszteséget okozhat.

A Stiftung Warentest figyelmeztet, hogy a témaalap-befektetések gyakran hype-okra épülnek, amelyek gyorsan elmúlhatnak. Az elmúlt teljesítmény nem garantálja a jövőbeli sikert, ezért a KI-ETF-alapokat csak kiegészítésként szabad kezelni egy széles körű portfólióban.