Elon Musk űrbeli adatközpontjai: reális vízió vagy marketing?

Elon Musk SpaceX-hez egy ambiciózus tervet nyújtott be: akár egymillió adatközpont-műholdat helyezne az alacsony Föld-körüli pályára. Bár sok szakértő szkeptikus, Hermann Ludwig Möller, az Európai Űrpolitikai Intézet vezetője úgy véli, a projekt nem pusztán marketing. Megjegyzi, hogy Musk cégei korábban már »lehetetlen« technológiákat valósítottak meg: a visszafelé landolható rakétafokozatokat és a műholdas internetet két évtizeddel ezelőtt szintén lehetetlennek tartották.

Möller szerint az űrbeli adatközpontoknak valós előnyei lehetnek. Egyrészt a digitális gazdaság fejlődésében játszhatnak szerepet – a Starlink példája mutatja, hogy az internet egyre inkább az űrből érkezik. Másrészt biztonsági szempontból is értékesek lehetnek: a gyors konfliktushelyzetekben az űrből irányított rendszerek előnyt jelentenek a földi elemzéshez képest.

A technikai kihívások azonban jelentősek. A műholdak hardvere gyorsan elavul, a kozmikus sugárzás károsítja az elektronikát, és nincs lehetőség az űrben a karbantartásra. Möller szerint azonban egy elosztott rendszer – sok kis és közepes méretű műhold, amely egymással kommunikál – megoldást nyújthat. Az ilyen hálózatban az egyes eszközök 5-10 százalékos éves meghibásodási rátája is elfogadható lenne, mivel nincs központi pont, amely az egész rendszert lebéníthatná.

A környezeti és szabályozási kérdések azonban nyitottak maradnak. Az ESA már több mint 1,2 millió űrtrümmöt regisztrált, és az újabb műholdak ezt tovább súlyosbítanák. Möller szerint azonban az üzemeltetők érdekeltek a космический szemetelés csökkentésében, és az USA-ban valamint Kínában – ahol a főbb szereplők működnek – a deregulációra helyezik a hangsúlyt. Az Európának pedig szuvereén szereplőként kellene fellépnie az űrben.