Az USA veszélyes mesterséges intelligencia függőségbe kerül

Az amerikai gazdaság a mesterséges intelligenciára koncentrál: az AI-vel kapcsolatos beruházások az amerikai GDP-növekedés legnagyobb részét adják, az AI-adatközpontokra fordított kiadások pedig az összes vállalati beruházás felét teszik ki. Az AI-cégek jelentős részesedést képviselnek az amerikai tőzsdék piaci kapitalizációjában és nyereségében. Három erő hajtja ezt a versenyt: az AI-cégek billió dolláros lehetőségeket keresnek, a pénzügyminiszter és más gazdaságpolitikusok az AI-csodában látják az utolsó reményt a gazdasági válság elkerülésére, valamint a nemzetbiztonsági szakértők az AI-t létfontosságú kérdésnek nyilvánítják.

A koncentráció azonban klasszikus kockázatkezelési szempontból rendkívül problematikus. A 2026 első felében a globális kockázati tőke több mint 80 százaléka AI-startupokba áramlott, míg a Google, Microsoft, Meta és Amazon 2025-2026-ban több mint egybillió dollárt szándékozik AI-ra fordítani. Az értékpapírpiacon zirkuláris tranzakciók sokszorozódnak, amelyek kölcsönösen felfújják a tőkét, chipeket, szerződéseket és értékeléseket.

A kockázatok a klasszikus túlértékelésektől a rendszerkockázatokig terjednek. Henry Kissinger »AI-Csernobil« vagy »AI-9/11« forgatókönyvekre figyelmeztetett, ahol erőteljes mesterséges intelligencia rosszindulatú szereplőknek segít biofegyverek fejlesztésében vagy kritikus infrastruktúrák megbénításában. A Bank of America az AI-buborék kipukkanását nevezte a pénzpiacok legnagyobb kockázatának, míg a Nemzetközi Fizetések Bankja történelmi szinten szélsőséges értékelésekre figyelmeztet.

A cikk rámutat, hogy az amerikai stratégia alapvetően eltér a másik AI-szuperhatalom, Kína megközelítésétől. Az elemzés négy kritikus kérdést vet fel: vajon okos-e az amerikai kurzus, mi mehet félre, miért követi Kína más stratégiát, és milyen gazdasági és biztonsági következmények fenyegetnek, ha az ígért AI-csoda elmarad.