Az intelligencia-fogalom misszhasznosítása: politikai veszély
Gisela Schmalz filozófus szerint az IQ-teszt szűk intelligencia-definíciója politikai célokra misszhasznosítható, és a mesterséges intelligencia fejlesztésénél is kritikus távolságot kell tartani.
Schmalz szerint az intelligencia-fogalom túlzott fetisizálása veszélyes. Az IQ-tesztek csupán öt kognitív képességre szűkítik az intelligenciát (verbális, matematikai-logikai, térbeli gondolkodás, munkamemória, gondolkodási sebesség), miközben a kreativitás, szociális, emocionális, kritikai és testi intelligencia, valamint az »out-of-the-box« gondolkodás szintén fontos képességek. Az oktatásban az IQ-teszt korai alkalmazása gyermekeket »jó« és »rossz« kategóriákba sorolhat, ami önsztigmatizációhoz és az önértékelés csökkenéséhez vezethet.
Schmalz szerint az intelligencia-fogalom politikai misszhasznosítása különösen a szélsőjobboldali körökben jellemző. Ezek az önjelölt kutatók azt állítják, hogy az IQ-érték elsősorban genetikai, és egyes »rasszok« vagy nemzetségek magasabb intelligenciával rendelkeznek másoknál. Ezen logika szerint a fehér vagy férfi populációt kellene támogatni, és más csoportoknak szükségtelen az oktatás.
A mesterséges intelligencia fejlesztésénél Schmalz szerint kritikus távolságot kell tartani. Az AI-rendszerek előrejelzési gépek, amelyek múltbeli adatokból valószínűségszámítás segítségével extrapolálnak a jövőre. Az AI-cégek azonban az emberiesítésben érdekeltek, mert így könnyebben értékesíthetik terméküket. Az AI-rendszereket nem szabad emberi intelligenciával összevetni vagy barátoknak tekinteni.
Forrás: taz.de — „„Intelligenz wird dazu benutzt, Gruppen zu denunzieren“ - taz.de”
Ez az összefoglaló a fenti forrás alapján, mesterséges intelligenciával készült. Szerkesztőségi ellenőrzésen nem esett át; a részletekért olvasd el az eredeti cikket.