Az AI-buborék nem közönséges buborék – és ez még veszélyesebb
Az amerikai technológiai óriások billió dolláros befektetéseket eszközölnek mesterséges intelligenciába, ami a piac egyharmadát mozgatja. Az Atlantic szerint az AI-buborék azonban eltérően működik a korábbi válságoktól: nem a kisemberek, hanem a megamultinacionális cégek fújják fel.
Az AI-szektor értéke az elmúlt három évben 27 billió dollárral nőtt, ami az amerikai részvénypiac értékének 36 százalékát teszi ki. A Goldman Sachs elemzői szerint a jövőbeli nyereségek matematikailag indokolhatnák ezeket a valuációkat, azonban az ehhez szükséges profitvárakozások »panglosszi optimizmust« igényelnek. Sam Altman, az OpenAI vezetője maga is azt állítja, hogy AI-buborékban élünk, és a Nemzetközi Valutaalap jelentős pénzügyi stabilitási kockázatként azonosította azt.
Az AI-buborék azonban alapvetően eltér a történelmi precedensoktól. Míg a dot-com és a lakáspiaci válság széles tömegeket érintett – közönséges emberek kereskedtek részvényekkel és vásároltak ingatlanokat –, az AI-frenézis szinte kizárólag a technológiai szuperóriások körére korlátozódik. Az amerikai háztartások részvénytulajdon-aránya stabil maradt, a háztartási adósság pedig csökkent a rendelkezésre álló jövedelem és a GDP-hez képest. Az AI-startupokba való befektetés nem közvetlenül érinti az átlagos amerikait.
Az AI-infrastruktúra-befektetés azonban rendkívüli mértékű: az Amazon, Microsoft, Alphabet és Meta idén egyedül több mint 700 milliárd dollárt költ adatközpontok és félvezetőchipek beszerzésére. Az Egyesült Államok 1500 új adatközpontot épít, és az AI-infrastruktúra-beruházás gyakorlatilag az egész amerikai GDP-növekedésért felelős. A Magnificent Seven (Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia, Tesla) az S&P 500 értékének egyharmadát teszi ki, az OpenAI pedig több mint számos Fortune 500-as vállalatot meghaladó értékelésben részesül.
A kritikus kérdés az, hogy ezek a cégek képesek lesznek-e megjustifikálni a valuációikat. Az OpenAI-nak például 2030-ra körülbelül 100 milliárd dolláros szabad cash flow-t kellene generálnia, miközben az elemzők 10-30 milliárd dolláros veszteséget várnak. Ha ez nem történik meg, vagy ha a nem technológiai vállalatok ellenállnak az AI-szoftverek vásárlásának, vagy ha Kína olcsóbb AI-modelleket fejleszt, masszív korrekció következhet be.