Az AI-asszisztensek túlhasználata kognitív kimerültséghez vezet

A Harvard Business Review által közölt tanulmány 1488 amerikai teljes munkaidős alkalmazottat vizsgált meg, hogy feltárja az AI-eszközök munkahelyi hatásait. Az eredmények szerint az intenzív AI-felügyelet, -ellenőrzés és -koordináció jelentős mentális terhelést okoz, amit a kutatók »AI brain fry«-nak, vagyis »túlterhelésnek« neveznek. Ez az állapot nem az AI-használat magából fakad, hanem annak módjából.

A kognitív túlterhelés számos negatív hatással jár: a munkavállalók döntésképtelensége növekszik, súlyosabb hibák fordulnak elő, és az érzelmi kimerültség fokozódik. Ezzel szemben azok, akik az AI-t rutinfeladatok automatizálására használták, 15 százalékkal alacsonyabb kiégési kockázatról számoltak be. Ute Schmid, a bambergi Otto-Friedrich Egyetem Kognitív Rendszerek Tanszékének vezetője szerint a probléma az, hogy az AI-megoldások generálása nem lehet az első lépés – a humán gondolkodásnak és a problémamegoldásnak előbb kell jönnie.

A szakértők szerint a kognitív túlterhelés jelei kezdetben észrevétlenek, majd fokozatosan alakulnak ki. Ezek közé tartozik a koncentrációs zavar, a szellemi kimerültség, a feladatok közötti gyakori váltás, és az, hogy minden kérdést azonnal az AI-nak delegálnak. Patrizia Thamm, a Pronova BKK egészségfejlesztési szakértője figyelmeztet: ha az állapot tartósan fennmarad, az akut fáradtság krónikus stresszé alakulhat, amely végül kiégéshez vezethet.

A szakértők azt javasolják, hogy az AI-t elsősorban rutinfeladatok megkönnyítésére használják, és az emberek megőrizzék saját szakértelmüket és intuícióját. Az alkalmazottaknak tudatosan kell kezelniük az AI-eszközöket, és kollégáikkal megosztva feldolgozniuk az ezzel járó bizonytalanságokat. Így lehet fenntartható módon növelni a termelékenységet anélkül, hogy az alkalmazottak egészségét veszélyeztetnék.