Amerikai bérhányad történelmi mélypontra süllyedt: a mesterséges intelligencia lehet a megoldás?

Az amerikai vállalati szektorban az előállított érték csupán 52,9 százaléka jut az alkalmazottaknak bérek, fizetések és szociális járulékok formájában – ez a legalacsonyabb arány a 79 éves statisztikai adatsor kezdete óta. Az érték 53,7 százalékról esett vissza egy negyedév alatt, ami azt jelenti, hogy a termelékenység (1,4 százalék) és a termelés (1,7 százalék) gyorsabban nő, mint a ledolgozott munkaórák száma (0,3 százalék). A reálbérek éves szinten gyakorlatilag stagnálnak.

A mesterséges intelligencia körüli beruházási ciklus az egyik fő gyanúsított a bérhányad csökkenésében. A nagyobb technológiai cégek nyíltan beszélnek az alkalmazottak szoftverrel való helyettesítéséről – a Salesforce 9000-ről 5000-re csökkentette ügyfélszolgálati munkahelyeit, az Amazon pedig 30 ezer irodai pozíciót szüntetett meg. A Goldman Sachs szerint a széles körű AI-bevezetés körülbelül tíz évig tarthat, és akár 15 millió munkahelyet érinthet.

Azonban a demográfiai tényezők még fontosabbak lehetnek. Az Egyesült Államokban az aktív korú népesség növekedése gyakorlatilag nullára lassult, míg Németországban 2036-ig évente félmillió potenciális munkavállaló hiányzik majd. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés kizárólag a termelékenység növekedéséből származhat – az automatizáció és a mesterséges intelligencia így nem csak fenyegetés, hanem szükségszerűség az öregedő társadalmak számára.

A termelékenység és a munkaórák közötti egyszerű azonosság alapján: ha a munkaórák száma csökken, csak a termelékenység növekedése biztosíthat gazdasági növekedést. Az öregedő gazdaságok – amelyek nyugdíjakat, szociális ellátást és védelmet kell finanszírozzanak – produktivitás nélkül nem tudnak fenntartható növekedést elérni.