AI órák alatt megfejtette Napoleon 1809-es rejtjeles levelét
Egy 27 éves AI-mérnök a legújabb OpenAI-modellel hat óra alatt megfejtett egy 1809-es, Napoleon egyik tábornokának írt rejtjeles levelet, amely több mint 200 évig megoldatlan maradt. Az AI-eszközök történészek és amatőr kutatók számára is egyre több régi szöveg megfejtését teszik lehetővé.
Napoleon Bonaparte 1809-ben rejtjelezve küldött hadiüzenetet, amelyet több mint 200 évig nem sikerült megfejteni. Carter Church, a SentinelOne amerikai kiberbiztonsági cég 27 éves AI-mérnöke egy 19. századi, Napoleon egyik tábornokának írt levelet fejtett meg. A levél a francia és szövetséges csapatok állásait részletezte két tucat sornyi jelben, számokban és betűkben, és egy online akadémiai archívumban hevert feldolgozatlanul. Church szerint digitális eszközök nélkül a feladat hetekig tartott volna, a legújabb OpenAI-modell viszont hat óra alatt törte fel a rejtjelet.
Church elmondása szerint az AI főként kitartást biztosít, és a rejtjelfejtési technikákról vagy a korszakról csak nagyon keveset kellett tudnia. A megoldást Satoshi Tomokiyo japán szabadalmi mérnök ellenőrizte, aki megoldatlan rejtjelek online listáját vezeti. Tomokiyo 58 éves, és szeptember közepe óta a listáján szereplő rejtjelek többségét AI segítségével fejtették meg. Egyes kutatók az Anthropic modelljeit használták. Tomokiyo szerint maradtak nehéz esetek, mert kevés releváns adat áll a gépek rendelkezésére. Úgy fogalmazott, vegyes érzései vannak, mert az AI a nehéz problémákat látszólag könnyen megoldja.
Az AI a történészek más munkáit is átalakítja. Olaszországban júniusban bejelentették a herculaneumi papiruszok első teljes virtuális kitekerését, amely egy etikai értekezésnek bizonyult. A Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor elszenesedett tekercseket nem lehet kibontani, ezért röntgenezik és AI-val elemzik őket. Párizsban a Hebrew-kéziratok 10 millió oldalát írják át AI-val, hogy kereshető gyűjtemény készüljön a zsidó történelemről és kultúráról. Daniel Stoekl Ben Ezra, a párizsi Ecole Pratique des Hautes Etudes projektvezetője szerint ekkora mennyiséget emberi feldolgozással senki sem tudna kezelni.
A párizsi Notre-Dame-székesegyház középkori levéltárának 14 600 latin nyelvű oldalát is AI-rendszer írja át, a felismerési arány 88 és 94 százalék között mozog. Julie Claustre történész, az e-NDP projekt vezetője szerint a kézi feldolgozás több évtizedet venne igénybe, az eredmények pedig a székesegyház mindennapi életéről, építkezéseiről, személyzetéről és az elhagyott gyermekek gondozásáról szóló információkat tártak fel.
Forrás: The Straits Times — „‘Mixed feelings’: AI cracks centuries-old ciphers - The Straits Times”
Ez az összefoglaló a fenti forrás alapján, mesterséges intelligenciával készült. Szerkesztőségi ellenőrzésen nem esett át; a részletekért olvasd el az eredeti cikket.