A tech-óriások billió dolláros mesterséges intelligencia-fogadása kockázatosnak bizonyulhat

Az öt legnagyobb technológiai vállalat – Microsoft, Amazon, Alphabet, Meta és Oracle – 2026-ban körülbelül 534 milliárd dollárral több infrastruktúrába fektet, mint amennyit az üzleti tevékenységükből nyernek. Ez azt jelenti, hogy minden egyes megkeresett dollárra átlagosan 1,57 dollárt invesztálnak. A mesterséges intelligencia infrastruktúrájának finanszírozásához a korábban magas készpénzrezerváival ismert vállalatok egyre nagyobb mértékben veszik fel kölcsönöket a kötvénypiacokon.

A tech-ipar logikája alapvetően megváltozott. Míg a szoftver korábban szinte korlátlan mértékben sokszorozható volt minimális további beruházás nélkül, az MI rendkívül tőkeigényes. Minden technológiai előrelépés újabb adatközpontokat, chipeket és elektromos energiát igényel. Microsoft például már atomenergiára támaszkodik: Pennsylvania államban egy reaktor újraindítására kötött megállapodást az adatközpontjainak növekvő energiaigénye miatt.

A vállalatok logikája világos: aki ma nem fektet kellő számítási kapacitásba, holnap lemarad. Az a remény, hogy az infrastruktúrát finanszírozók később az MI-korszak legnagyobb nyertesei lesznek. Azonban ez a számítás nem biztos. Bár az MI-szolgáltatások iránti kereslet rohamosan nő, senki sem tudja, hogy a vállalatok és fogyasztók hosszú távon hajlandók-e annyit fizetni az MI-alkalmazásokért, amennyit a jelenlegi beruházások feltételeznek.

A történelem hasonló példákat kínál. A 19. század közepén hatalmas összegeket invesztáltak a vasúthálózat kiépítéséhez. Az új technológia valóban megváltoztatta a világot és tömeges közlekedési eszközzé vált, mégis a tőzsdeboom spektakuláris összeomláson végződött – mert sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben invesztáltak, mint amennyit az új vonalakkal keresni lehetett. Az MI-forradalom nyereségei hogyan oszlanak meg, továbbra is nyitott kérdés.