A mesterséges intelligencia nem veszélyezteti a szociális rendszert
Bár sokan attól tartanak, hogy az AI tömeges munkahelyeket szüntet meg és a szociális járulékok alapját veszélyezteti, a történelmi adatok és gazdasági elemzések azt mutatják, hogy az új technológiák hosszú távon nem fenyegetik a szociálpolitika finanszírozhatóságát.
Az AI-kritikusok azt félelmik, hogy a mesterséges intelligencia nagymértékben felváltja az emberi munkaerőt, a bérek összeomlanak, és így hiányzik majd az alapja a szociális járulékok beszedésének. Ezzel szemben azonban az adatok azt mutatják, hogy Németországban az elmúlt ötven évben a bérek részaránya a nemzeti jövedelem körül stabilizálódott, jelenleg körülbelül 70-75 százalékon mozog. Az Egyesült Államokban pedig annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben csökkent a bérhányad, az inflációval korrigált összbér továbbra is jelentősen nőtt.
A Nobel-díjas közgazdász Daron Acemoglu kutatásai szerint az USA-ban csak az összes munkafeladat körülbelül 20 százaléka lenne elvileg automatizálható az AI által, és ezek közül is csak egynegyedben gazdaságos az automatizálás. Valójában tehát az összes feladat mindössze öt százaléka helyettesíthető gazdaságosan AI-val. Egész gazdasági szektorok – mint az egészségügy, a kézműipar, az oktatás vagy a közrend – nem helyettesíthetők jelentős mértékben mesterséges intelligenciával.
Az AI azonban nem csupán munkahelyeket szüntet meg, hanem új feladatokat is teremt, amelyekben az emberek versenyelőnnyel rendelkeznek. Ilyen új foglalkozások az AI-menedzserek vagy az AI-etikai tanácsadók. Történelmileg is hasonló volt a helyzet: a gőzgép a gépészmérnöki szakmát, az elektromosság az elektrikusi szakmát, a számítógépek pedig programozókat és rendszeradminisztrátorokat hoztak létre.
A legfontosabb azonban, hogy az új technológiák – köztük az AI – termelékenyebbé teszik a vállalatokat. Az AI által csökkentett termelési költségek alacsonyabb árakat eredményeznek, amely növeli a keresletet, így a vállalatok több terméket tudnak előállítani és több munkaerőt kell alkalmazniuk. Ez végeredményben az összbér növekedéséhez vezet. Az elemzés szerint tehát az AI hosszú távon nem veszélyezteti a szociális rendszer finanszírozási alapját, így nincs szükség radikális adóreformokra a tőke erősebb megadóztatása irányában.
Forrás: FAZ — „Zukunft der Jobs: Warum KI den Sozialstaat nicht gefährdet - FAZ”
Ez az összefoglaló a fenti forrás alapján, mesterséges intelligenciával készült. Szerkesztőségi ellenőrzésen nem esett át; a részletekért olvasd el az eredeti cikket.