A mesterséges intelligencia kognitív amputációként fenyegeti a újságírást és gondolkodást

A német gazdasági lap szerint a kiadók és újságírók előtt az a feladat áll, hogy szigorú határokat szabjanak az AI-nyelvmodellek felhasználásának az információszolgáltatásban, különben a sajtó mint »negyedik hatalom« elveszíti szimbolikus tőkéjét és a közönség bizalmát. Az AI-technológia minőségileg új szintet képvisel a technológia történetében: míg a korábbi eszközök fizikai vagy szervezeti terhelést csökkentettek, az AI a kognitív folyamatokba avatkozik be – átveszi a mérlegelést, reflexiót és ítélkezést.

A cikk Roberto Simanowski »Sprachmaschinen« című munkájára hivatkozva figyelmeztet: ahol a statisztikailag valószínű helyettesíti a szemantikailag megfelelőt, ott az önálló gondolkodás képessége nélkülözhetetlen életvitelből felesleges luxussá válik. Az AI-asszisztensek jellegzetessége, hogy soha nem mondanak ellent a felhasználónak, hanem »hozzájárulnak« a félkész gondolatokhoz – ez a »kognitív junkfood« hatást hoz létre, amely rövid távon kielégítő, de hosszú távon gondolkodási »elhízottságot« okoz.

A szerző szerint az AI az első olyan »vallás« az emberiség történetében, amelynek istenségei soha nem vitatkoznak hívőikkel. Ez az emberiséget önmagunk papjaivá teszi, anélkül, hogy idegennek kellene ellenállnunk – ezzel pedig veszélybe kerül az, amit Kant felvilágosodási imperatívuszaként megfogalmazott: »Sapere aude!«, azaz »Merj gondolkodni!«