A mesterséges intelligencia felfordította a munkaerőpiacot: filozófusok előzik meg az informatikusokat

Az amerikai munkaerőpiacon szokatlan fordulat történt az elmúlt három évben. A brit Economist elemzése szerint a filozófiai végzettségű egyetemi hallgatók közé tartoznak azok a kevés kezdő munkavállalók, akiknek a foglalkoztatási kilátásai javultak 2022 óta, amikor a ChatGPT megjelent. Az adatok szerint a filozófusok foglalkoztatási lehetőségei 4 százalékkal nőttek, míg az informatika, elektrotechnika és információtechnológia szakos végzettségűek lehetőségei 7-14 százalékkal romlottak ugyanebben az időszakban.

A New York-i szövetségi jegybank adatai megerősítik ezt a trendet: az amerikai filozófusok munkanélküliségi rátája az első három év után 5,6 százalék, az informatikusoké pedig 7 százalék. Az AI-fejlesztő cégek egyre több filozófust alkalmaznak, részben azért, hogy javítsák nyelvmodelljeiket, részben pedig etikai és szabályozási kérdések kezeléséhez. Az Economist szerint az »mesterséges intelligencia« kifejezés lényegesen gyakrabban jelent meg a filozófusoknak szóló állásajánlatokban az elmúlt évben.

Az előnyök azonban nem fordították teljesen fel a helyzetet. Az informatikusok továbbra is jelentősen jobban keresnek: pályakezdéskor 87 ezer dollár az átlagfizetésük, amely a pályafutás közepén 120 ezer dollárra nő. A filozófusok 52 ezer dollárral kezdenek és 80 ezer dollárra jutnak a pályafutás közepén.

A munkaerőpiaci változások hátterében az AI-terjedés mellett az is szerepet játszik, hogy a filozófusok száma csökkent az Egyesült Államokban. A filozófiai végzettségűek száma 2012-ben elért csúcspontjáról, 8000 főről 2024-re 5800-ra esett vissza. Ezzel szemben az informatikai diplomák száma ugyanebben az időszakban megduplázódott, elérve a 110 ezer főt.