A jövő gyára már nem vásárol robotokat – szolgáltatásként bérleli őket
A Kuka-csoport vezetője szerint a fizikai mesterséges intelligencia új lehetőséget jelent Európának, de az adatok kihasználatlanul maradnak. A robotika jövője a hardver ingyenes biztosítása és szolgáltatásként történő számlázása felé halad.
Christoph Schell, a nemzetközileg vezető robotika- és automatizálási vállalat, a Kuka-csoport vezérigazgatója szerint a robotok képességei messze meghaladják az emberek várakozásait. A precíziós hegesztőrobotoktól a sebészeti alkalmazásokig terjedő technológiák széles skálája áll rendelkezésre, miközben a gépek egyre kevésbé specializálódnak egyetlen feladatra.
Schell szerint a robotika technológiájának elsajátítása döntő fontosságú az európai gazdasági versenyképességhez. Ennek érdekében a gyárak automatizáltsági szintjét jelentősen emelni kell, így minden termelő vállalat robotikai vállalatként működne. Európa helyzetét azonban vegyes képet mutat: míg a hardver-alapú infrastruktúrában jól teljesít, a szoftver és tiszta mesterséges intelligencia terén lemaradást szenvedett el. »Az hajó már majdnem elhagyta a kikötőt« – figyelmeztet Schell.
A fizikai mesterséges intelligencia negyedik hullámában azonban új esély rejlik Európa számára, mivel az eredmény mindig fizikai termék marad. Schell szerint Németország sikeressége az adatkezeléstől függ: »Valóban jó adatbázison ülünk, de sajnos nem csinálunk vele semmit.« A közeljövőben a »Robotics as a Service« modell terjedésére számít, ahol a hardvert ingyenesen biztosítják és szolgáltatásként számláznak.
Schell a mesterséges intelligencia működését egyszerűen magyarázza: a generatív mesterséges intelligencia az agy, a fizikai mesterséges intelligencia pedig a test. Ehhez vizuális nyelvi modellek és kontextuális modellek szükségesek, amelyekhez azonban alig állnak rendelkezésre tanítási adatok. Ezért dolgoznak már kamerákkal felszerelt munkások, hogy a gépek a mindennapi tevékenységekből tanulhassanak. Schell szerint az ember-gép interakció továbbra is az általános eset marad, a teljesen automatizált »sötét gyárak« pedig kivétel.
Még megoldatlan kérdés az ilyen rendszerek biztonsága. Az autonóm és vegyes rendszerekhez nincsenek megbízható szabványok, amit Schell kritikusan értékel: »Ez szerintem száz százalékig világos kell, hogy legyen. Különben nem szabad kitennünk magunkat ennek a veszélynek.«