A Goldman Sachs tanulmánya: az AI már nyomást gyakorol a munkaerőpiacra

A Goldman Sachs elemzése szerint az AI-automatizációnak kitett iparágakban 2022 második fele óta lassult az új munkahelyek kínálata, a hatás különösen erős Németországban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Az információ- és kommunikációs szolgáltatások szektorában az összes fejlett gazdaságban visszaesett a foglalkoztatottság, bár az USA-n kívül még mindig a hosszú távú trend körül vagy felett marad.

A Goldman Sachs kutatása szerint az AI-expozícióval leginkább rendelkező szektorok közül a call centerek, szoftverfejlesztés, menedzsment tanácsadás és reklám területén a foglalkoztatottság jelentősen a történelmi trend alatt van. A call centerek különösen érintettek: az USA-ban 39%-kal, Kanadában 33%-kal, Németországban 27%-kal marad el a foglalkoztatottság a trendtől.

A tanulmány szerint az AI-kapcsolódó munkaerőpiaci nyomás leginkább a pályakezdő munkavállalókat érinti. A Goldman Sachs több mint 800 foglalkozást elemezve azt találta, hogy az AI-expozíciónak az entry-level munkavállalók körében a legerősebb negatív hatása van. Az elemzés szerint az AI-expozícióban 10%-os növekedés az éves munkaerő-növekedésben 0,1 százalékpontos visszaesést okoz Franciaországban, Kanadában és az USA-ban, míg a pályakezdők körében ez 0,2 és 0,6 százalékpont közötti.

A Goldman Sachs végkövetkeztetése szerint az AI-kapcsolódó munkaerőpiaci hatások világszerte láthatóak az adatokban, de jelenleg még viszonylag szűk iparágakra és munkavállalói csoportokra korlátozódnak. A fejlett gazdaságok AI-adaptációs rátája körülbelül 15-20%, Franciaország, az USA, Hollandia és az Egyesült Királyság vezetnek, míg Olaszország, Japán és Új-Zéland az alacsonyabb végén helyezkedik el.