2045-ig az MI szinte minden munkát felválthat – figyelmeztet a kutatásvezető

Adam Dorr, a RethinkX kutatási igazgatója szerint az MI képességei naponta bővülnek, és 2045-re szinte minden emberi munkát felválthatnak. A 48 éves kutató az emberi munkavállalókat az autóipari forradalom során feleslegessé vált lovakhoz hasonlítja. Bár a prognózis pesszimista, Dorr szerint néhány terület ellenálló marad: az emberi kapcsolatokon, bizalmon és etikai összetettségen alapuló munkák, mint a politika, etika vagy személyi edzés.

A technológiai szektor megosztott a kérdésben. Geoffrey Hinton, az »AI apja« az intellektuális munka veszélyeire figyelmeztet, míg Dario Amodei az Anthropic-tól azt prognosztizálja, hogy az irodai kezdő munkák fele eltűnhet öt év alatt. Ezzel szemben Jensen Huang és Yann LeCun szerint az MI a munkákat transzformálja, nem szünteti meg. A szoftverfejlesztésben különösen drámainak ígérkezik a változás: a tech-vezetők 20-50 százalék közötti MI-generált kódról beszélnek.

A kutatók azonban relativizálnak. Enzo Weber munkamarkt-szakértő szerint a technológia fejlődésével az emberek is fejlődhetnek. Az IAB tanulmánya az IKT-szektorban 56 százalékos automatizálási potenciált azonosít, de ez nem feltétlenül jelent munkahelyeket vesztést. Antonio Casilli szociológus szerint az MI gyakran kevesebbet teljesít, mint ígérik, és inkább a prekárius digitális munkára való áttérést figyelhet meg.

A valódi kérdés azonban nem a technológia, hanem a gazdasági hatalom újraelosztása. Korinek és Stiglitz közgazdászok szerint az MI az »innovációs járulékot« növelheti, amely a jövedelmek egyenlőtlenségét fokozza. Az igazi forradalom nem a munkahelyek eltűnésében, hanem abban rejlik, hogy a jól fizetett középosztály munkahelyei kerülnek veszélybe – azok a munkavállalók, akik eddig a kapitalizmus stabilitásának alapját képezték.