USA: Mesterséges intelligencia adatközpontjai politikai viharba kerültek

Az amerikai kormányzat a mesterséges intelligencia adatközpontjainak gyors bővítésében látja az ország technológiai és gazdasági vezetésének fenntartásának kulcsát a kínai versennyel szemben. Donald Trump 2025-ben bejelentett AI Action Plan-ja között szerepel az adatközpontok és energiainfrastruktúra gyorsított engedélyeztetése. Az OpenAI például Ohio államban egy óriási új adatközpontot szeretne bérelni, amely az Nvidia 105 milliárd dolláros finanszírozásával a világ legnagyobb mesterséges intelligencia adatközpontja lehetne.

A helyi szintű ellenállás azonban jelentős. New York államban július óta egy éves moratórium van az 50 megawatt feletti új adatközpontokra, Texas pedig szintén felfüggesztette az új engedélyezéseket. A Gallup-felmérés szerint az amerikai lakosság 71 százaléka elutasítja az adatközpontok építését a saját környezetében, mivel ezek óriási mennyiségű áramot, vizet és területet igényelnek, valamint zajt és egyéb terheléseket okoznak.

Az adatközpontok már ma is jelentős részét teszik ki az amerikai áramfogyasztásnak, és az American Edge Project becslése szerint 2028-ra az USA teljes áramfogyasztásának körülbelül 12 százalékát használhatják fel. A Bloomberg-elemzés szerint ez az amerikai energiaszektor kibocsátásait akár 20 százalékkal is megemelhetné, mivel az AI-szolgáltatók gyakran fosszilis energiaforrásokra vagy atomenergiára támaszkodnak.

A helyi közösségek számára az adatközpontok vegyes hatásúak: míg adóbevételeket és infrastruktúra-beruházásokat hozhatnak, addig a lakhatási költségek jelentősen megemelkednek, és nem minden társadalmi csoport profitál egyformán. A Goldman Sachs elemzése szerint azonban csak a tervezett kapacitások 50-60 százaléka fog valóban megépülni az elkövetkezendő egy-két évben, mivel az engedélyeztetés után egy adatközpont építése 18-24 hónapot vesz igénybe.