OpenAI volt technológiai vezetője kihívja az iparág erőviszonyait
Mira Murati, az OpenAI egykori CTO-ja új cégével, a Thinking Machines Labbal bemutatta az Inkling nevű mesterséges intelligencia modellt, amely nyílt forráskódú és kínai technológiákon alapul, ezzel megkérdőjelezve az amerikai AI-cégek dominanciáját.
Mira Murati az OpenAI-tól való távozása után saját vállalkozást alapított, amelybe rövid időn belül két milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől. Az Inkling modell két szempontból tér el a konkurenciától: nyílt forráskódú szoftverként elérhető, így az ügyfelek letölthetik és saját szervereken futtathatják, valamint a DeepSeek kínai modell architektúráján alapul.
A teljesítménybenchmarkokban az Inkling a középmezőnyben helyezkedik el, kínai versenytársakhoz képest alulmarad, azonban a Thinking Machines Lab szokatlan átláthatósággal közli ezeket az eredményeket. A modell nem a ranglistákon való első helyezésre optimalizálták, hanem arra, hogy a Tinker platformmal együtt az ügyfeleknek lehetővé tegye a szoftver egyszerű testreszabását – különösen az európai vállalatok számára, ahol a kontroll, adaptálhatóság és megbízhatóság fontosabb a benchmark-teljesítménynél.
A stratégiai előny abban rejlik, hogy a Thinking Machines Lab San Franciscóban működik, nem pedig Kínában, így elkerüli a geopolitikai kockázatokat. Ugyanakkor az Inkling mélyebb kínai gyökerekkel rendelkezik, mint azt az első benyomás sugallná: a DeepSeek V3 architektúrán alapul, és a Moonshot AI Kimi K2.5 modelljének adatait használta fel az edzéshez.
A fejlemény rávilágít arra, hogy az amerikai AI-laborok technológiai előnye kisebb lehet, mint azt általában feltételezik. Az OpenAI belső technológiáit jól ismerő Murati végül kínai fejlesztéseken alapuló megoldást választott, ami jelzésértékű az iparág számára. Európai vállalatok számára ez azt jelenti, hogy nő a teljesítményes nyílt forráskódú modellek választéka, csökkentve az egyes szolgáltatók függőségét.
Az OpenAI és az Anthropic várható tőzsdei bevezetése különösen érdekes lesz, mivel az ezzel járó prospektusok először nyújthatnak részletes betekintést e cégek üzleti modelljébe, technológiájába és versenyhelyzetébe – információkba, amelyek eddig nagyrészt hiányoztak.