Németország mesterséges intelligenciát engedélyez az aszálykérelmek feldolgozásához
A német kabinet törvénytervezetet fogadott el, amely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy mesterséges intelligenciát használjanak az aszály-, vízum- és tartózkodási kérelmek kezelésében. A döntés célja a eljárások felgyorsítása és egységesítése, azonban emberi jogi szervezetek súlyos aggályokat fogalmaztak meg.
A német szövetségi kabinet által javasolt új KI-migrációs közigazgatási törvény (KIMVG) jogszabályi keretet teremt az intelligens elemzési és értékelési rendszerek fejlesztéséhez és gyakorlati alkalmazásához. A szabályozás lehetővé teszi a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal, a helyi idegenrendészeti hatóságok és a Külügyminisztérium számára, hogy a benyújtott kérelmek adatait mesterséges intelligencia-modellek tanítására és tesztelésére használják fel. Az intézmények emellett már lezárult eljárásokat is elemezhetnek az adatbázisok között, hogy felismerjék a döntéshozatali mintákat.
A törvénytervezet automatizált internetes adategyeztetést tesz lehetővé: amennyiben megalapozott kétség merül fel az adatok helyességével kapcsolatban, a hatóságok nyilvánosan elérhető internetes adatokat vethetnek össze a kérelmezők megadott információival. A végső jogi értékelés és döntés azonban az emberi közigazgatási szakemberek kezében marad, akik az algoritmusokat támogató eszközként használhatják. A német kormányzati szóvivő szerint a cél az aszály- és tartózkodási eljárások hatékonyabbá, egységesebbé, minőségibbé és biztonságosabbá tétele.
A törvénytervezet indoklása szerint a német migrációs közigazgatás évek óta folyamatosan növekvő kérelmszámmal szembesül, miközben a személyzeti és szervezeti kapacitások számos helyen elégtelennek bizonyulnak az eljárások időben történő feldolgozásához. A digitalizáció célja a közigazgatási folyamatok felgyorsítása és a gyakorlat szisztematikus értékelésének lehetővé tétele.
A Pro Asyl emberi jogi szervezet azonban »rendkívül veszélyesnek« minősítette a törvénytervezetet, és figyelmeztetett az alapvető jogok megsértésének és a diszkriminációs döntések veszélyére. Az aszylügyi szakértő szerint nem biztosított a megfelelő átláthatóság és jogvédelem, valamint hiányoznak az érzékeny személyes adatok védelméről és a diszkriminatív döntések megelőzéséről szóló konkrét előírások. A szervezet felszólította a német szövetségi parlamentet, hogy ne fogadja el a törvénytervezetet, vagy legalábbis alapvetően dolgozza át azt.