Németország lazít a szerver-szabályokon az MI-fejlesztés érdekében

A német kormány célja, hogy Németországot »MI-nemzetté« alakítsa, ezért 2030-ig megháromszorozni kívánja az MI-számítási kapacitásokat. Az ehhez szükséges adatközpontok építéséhez azonban jelentősen enyhítené az ökológiai előírásokat: három évvel hosszabb időt adna az adatközpontoknak a megújuló energiára való átállásra, és feloldaná a hőhasznosítási kötelezettséget, ahol nincs meglévő hőhálózat. Ez különösen a vidéki régiókban problematikus, ahol az adatközpontok egyre gyakrabban épülnek.

A német adatközpontok már jelenleg a teljes német áramfogyasztás több mint 4 százalékát használják – több, mint Berlin összes fogyasztása. A Bundesnetzagentur becslése szerint 2037-re ez a szám 10 százalékra nő. Az adatközpontok azonban csak papíron »zöldek«: az operátorok vásárolhatnak zöldáramot és tanúsítványokat, de nem kötelezően működtetik valóban megújuló energiából az infrastruktúrát. Egyes adatközpontok mellett kifejezetten gázerőműveket építenek, amelyek jelentős CO₂-kibocsátást okoznak.

A kritikusok szerint a törvényjavaslat azt mutatja, hogy a kormány az MI-fejlesztést minden áron előnyben részesíti a klímavédelemmel szemben. A generatív MI-modellek és nagy nyelvi modellek építésére szánt adatközpontok óriási energiaigényt generálnak, amely más területekről – például az elektromobilitás vagy az ipar dekarbonizációja – vonja el az erőforrásokat.

A német kormány körülbelül 10 százalékos gazdasági növekedésre számít az MI-ből, ám ezt nem garantálja semmilyen tényező. Az OpenAI továbbra sem termel nyereséget, és a Bank of England, a Nemzetközi Valutaalap, valamint a német ipar is azt figyelmeztetik, hogy az MI egy hype-nak bizonyulhat. Jelenleg elsősorban a nagysebességű chipek gyártói profitálnak, amelyeket azonban nem Németországban termelnek.