Az AI-boom megosztja az USA-t: infrastruktúra kontra környezetvédelem
Az amerikai technológiai szektor masszív mesterséges intelligencia-beruházásai közepette egyre erősödik a helyi közösségek ellenállása az adatközpontok ellen, amelyek jelentős környezeti és infrastrukturális terhet jelentenek.
Az Egyesült Államokban robbanásszerűen nő az AI-adatközpontok száma, mivel a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek óriási számítási kapacitást igényelnek. Az amerikai kormányzat és a nagy technológiai vállalatok, köztük az Amazon, Meta és Oracle támogatják az iparágat, amely 2025-ben már 244 milliárd dollár bevételt generált, és az év során körülbelül 800 milliárd dollár befektetés érkezik az AI-ba.
A fejlesztésekkel szemben azonban jelentős ellenállás alakult ki. A Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 71 százaléka elutasítja az adatközpontok építését a lakóhelyük közelében. Az országban már több mint 430 kezdeményezés működik 40 államban az infrastruktúra-projektek ellen, és az első három hónapban 75 adatközpont építése került leállításra vagy késedelembe.
A kritikusok a környezeti és társadalmi hatásokra mutatnak rá: az adatközpontok hatalmas CO2-kibocsátást, vízfogyasztást, zajterhelést okoznak, valamint az átláthatóság hiánya miatt a helyi közösségeket »titokban« kényszerítik rá az infrastruktúra-projekteket. Például a New Mexico-i »Project Jupiter« adatközpont évi 10 millió tonna CO2-t fog kibocsátani, és napi 40 millió liter vizet fog fogyasztni.
A politikai ellenállás is erősödik: Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez törvényjavaslata a nagy AI-adatközpontok építésének tilalmát szorgalmazza, míg New York állam kormányzója, Kathy Hochul az első olyan vezetője az államoknak, aki átfogó tilalmat vezetett be. Donald Trump azonban »szörnyűnek« nevezte ezeket a döntéseket, és azt állította, hogy az adatközpontok munkahelyeket teremtenek, bár a Brookings Intézet szerint az előnyök kisebbek, mint azt az iparág képviselői állítják.