AI nehezíti meg a fiatalok munkaerőpiaci belépését

A Stanford Egyetem közgazdásza, Erik Brynjolfsson vezetésével végzett kutatás az ADP személyzeti szolgáltató 25 millió amerikai munkavállaló béradata alapján vizsgálta az AI hatásait. Az elemzés szerint június 2026-ig nem találtak bizonyítékot arra, hogy az AI nagyarányú munkahelyvesztést okozna az egész gazdaságban. A tapasztalt munkavállalók munkahelyei tehát nem veszélyeztetettek az AI miatt.

A helyzet azonban lényegesen eltérő a fiatal munkavállalók számára. A 22-25 éves, AI-intenzív szektorban dolgozó fiatalok foglalkoztatottsága 19 százalékkal csökkent ahhoz képest, ahol az iparág azonos ütemben nőtt volna, mint az AI-nak kevésbé kitett összehasonlító csoportok. Ez a rés az első felmérés óta, 2025 nyarától folyamatosan nő – akkor még 15 százalék volt. A foglalkoztatottság csökkenése nem elsősorban elbocsátások miatt alakul ki, hanem azért, mert a vállalatok visszafogottabban vesznek fel fiatal munkaerőt és kevesebb tanapprenticeship-helyet kínálnak.

A kutatók szerint az eltérés abban gyökerezik, hogy az AI jól képes helyettesíteni azokat a feladatokat, amelyeket tankönyvekből, szabályozásokból vagy képzési anyagokból lehet megtanulni – például szoftverfejlesztésben vagy ügyfélszolgálatban. Ezzel szemben a gyakorlati tapasztalatot, amely évek alatt, hibákon és tapasztalt kollégákkal való együttműködésen keresztül alakul ki, az AI nem tudja helyettesíteni. Éppen azok az egyszerűbb, szabványosított feladatok tűnnek el, amelyeken a fiatalok hagyományosan kezdték karrierjüket. Az eddig megfigyelt változások főként a foglalkoztatottságban mutatkoznak meg, a bérek nem csökkentek észrevehetően az érintett csoportok körében.