AI azonosította a migrént kopfájdalom nélkül

A norvég Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói a Neurology folyóiratban közölt tanulmányukban azt mutatták ki, hogy a migréne nem egyetlen betegség, hanem »spektrumzavar, amely átfogó klinikai és biológiai adatok alapján azonosítható és osztályozható – nem csupán a fejfájáshoz kapcsolódó tünetek alapján«. Az AI-modell 43 197 személy adatait feldolgozva, köztük közel 9000 migrénebetegét, szociodemo­grafikus jellemzők, mentális egészség, szív- és érrendszeri betegségek, alvás, mozgás, gyógyszerhasználat és genetikai adatok alapján 0,80-as pontossággal különítette el a migrénebetegeket az egészséges kontrollcsoporttól – anélkül, hogy a fejfájás jellegzetességeiről információt kapott volna.

A kutatók a következő lépésben az algoritmussal arra kérték az AI-t, hogy keresse meg a természetesen kialakuló csoportokat a migrénebetegek között. Az elemzés négy alcsoportot azonosított: egy kizárólag férfiakból álló csoport, egy a nyakfájdalommal jellemzett csoport, egy a mozgásszervi fájdalmakkal és depresszióval társuló csoport, valamint egy a klasszikus migrénaurával (átmeneti neurológiai tünetek, például fényvillanások vagy látótérkiesés) járó csoport. Az Anker Stubberud kutató szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, miért működik egy gyógyszer egyik betegnél kiválóan, másiknál pedig alig.

A genetikai adatok elemzése azt mutatta, hogy a gépi tanulásból származó genetikai kockázati pontszámok jobban elkülönítették a csoportokat, mint a hagyományos poligenetikus kockázati pontszámok. Stubberud szerint az eredmények azt támasztják alá, hogy »a migréne nem egyetlen betegség, hanem heterogén csoport különböző biológiai állapotoknak«.