2026 augusztusától kötelező az MI-jelölés az EU-ban – fotósok és képszerkesztők előtt új kihívások

Az EU három ikonnal támogatja a jelölési kötelezettséget, amelyek használata önkéntes, de a jelölés maga kötelező. A szabályozás alól kivételt képeznek a kifejezetten művészi, szatirikus és fiktív munkák, valamint a szerkesztőségileg felelős tartalmak. A jelölésnek nem szabad rontania a mű bemutatásán vagy élvezetén.

A jelölésre három technológiai megoldás áll rendelkezésre: a látható vízjelek, az láthatatlan steganografikus vízjelek és a C2PA-szabvány, amely kriptográfiailag biztosított eredetnaplókat ágyaz be a képfájlokba. A C2PA-t támogatják a Leica, Nikon és Canon kameragyártók is, azonban a rendszer nem ellenálló a képernyőfotózásnak és a közösségi média metaadatainak eltávolításának. A digitális aláírási tanúsítványok éves költsége pedig száz eurós nagyságrendű, ami sok szabadúszó fotósnak jelentős terhet jelent.

A fotósok és képszerkesztők számára a szabályozás ellentmondásos: egy apró hiba eltávolítása a Photoshop generatív kitöltésével azonos MI-jelölést kap, mint egy teljes egészében szintetikus, valódi személyt soha nem ábrázoló MI-portré. A képügynökségek eltérően reagálnak: az Adobe Stock és Shutterstock részletes IPTC-mezőket követelnek meg, míg a Getty Images alapvetően kizárja az MI-generált tartalmakat.

A társadalmi igény a jelölésre világos – a német felmérések szerint a megkérdezottek 90 százaléka támogatja az átláthatóságot. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy míg a szövegekben szereplő MI-figyelmeztetéseket a felhasználók kétharmada felismeri, a képekhez és videókhoz csatolt jelölések sokkal gyakrabban maradnak észrevétlenek. Az igazi kihívás tehát nem a címkézésben, hanem a médiakompetencia fejlesztésében rejlik.